Sepsiszéki Nagy Balázs tanúságtétele

Megvan mindenem, amire e földi létben egy embernek szüksége lehet: hajlék, táplálék, tiszta víz, egészség, szerető társ, nevető gyermekek, életcél... Úgy érzem, hogy mindezek egy isteni kegyelem részeként vannak jelen az életemben, és a legnagyobb ajándék, amit odafentről kaptam, maga a HIT.

Látom, hogy hányan botorkálnak, keresgélnek, pedig úgy tűnik mindenük megvan. Mégis nyughatatlanok, boldogtalanok, betegek, örökösen keresők. Mert még nem kapták meg a legnagyobb ajándékot.

Megtapasztaltam azt, hogy odafentről figyelnek rám és segítenek abban, hogy teljesíthessem a küldetésemet. Ezt már nemcsak hiszem, hanem az átéltek után tudatosan vallom is.

Megtapasztaltam azt is, hogy mekkora ereje van a szeretetnek és a valakiért elmondott imának. Amikor erőtlenül és emlékezőképesség nélkül egy kórházi ágyon feküdtem, s még az igazi nevemet sem tudtam, akkor sokan elkezdtek imádkozni értem. Én erről akkor nem tudtam, de ez a szeretetből és hitből fogant cselekvés eredményezte a csodálatos felépülésemet. 

Feleségemmel együtt úgy érezzük, hogy a velem/velünk történteket sokakkal meg kell osztanunk. Tesszük ezt azzal a céllal, hogy erőt adjunk a bajban lévőknek, reményt az elbizonytalanodottaknak és visszajelzést mindazoknak, akik képesek alázattal imádkozni másokért.