elMaratoni Kolorlokál

Ez most egy fesztivál nélküli maraton, ahol pénzt gyűjtünk szeretett rádiónk fennmaradása javára. Célunk, hogy érezzétek, milyen kurva szerencsések is vagytok, hogy itt és most élhettek. Ennek az épeszű hozzáállásnak, és a ti életformátoknak állít szobrot a Tilos Rádió. A mi rádiónk, amelyik hosszabb ideje uralja a szabad média egét, mint amennyi ideig Horthy Miklós urlalkodott Magyarországon. És ha így folytatjátok, és serényen adakoztok közös célunknak, akkor hamarosan Kádár János uralkodását is lenyomjuk időben. A szellemi örökségével már nehezebb dolgunk van, de azon is dolgozunk.
A jó ügy érdekében a Kolorlokál felajánl egy legendás vérmezei petanque délutánt/estét a legnagyobb adományozóknak. De miről is szól ez?
"Nagyjából 20 éve járunk petanque-ozni a Vérmezőre. Már senki nem emlékszik hogyan kezdődött. Volt amikor nagyon komolyan vettük, és péntek koradélutántól sötétedésig nyomtuk. Mindenki kocsijában alapfelszerelés volt a csomagtartóban a golyó készlet (nekem még a frisbee). Volt hogy egy nap harmincan is megfordultunk arra. Ki mikor végzett jött öltönyben, biciklivel, futásból, gyerekekkel, új csajával. Sokszor nem is végeztünk még az aznapi melóval. Ment a telefonálgatás, ügyintézés, ami nagy udvariatlanság. Telefonálás közben tilos dobni. Kisboltból érkeztek a sörök. Párszor jött vendégcsapat. Megálltak bámészkodni szerelmesek, hajléktalanok. Összetúrták az állást arra sétáló kutyák. Egy időben mindig autóval járőröztek a kavicson a rendőrök, akik szépen kikerültek. Egyszer volt bunyó is egy kubikos brigáddal. Vesztettünk. Télre leáll a játék, és van hogy nehezen indul újra. Most nyitottuk a szezont a vírus miatt. Ment a könyökpacsi, megbeszéltük kivel mi van. A petanque az ilyen dumálós játék. Ez a legjobb része. Meg a jó levegő, meg hogy a maga módján izgalmas. Azon szoktunk röhögni, hogy azért játszunk, mert készülünk a nyugdíjas évekre, amikor a tapasztalattal mindenkit lenyomunk. Szóval igyekezzetek, mert nehéz lesz felzárkózni! Valami ilyesmi nyugdíjas korra számítok, nem békemenetes, klubrádiós, piacrajárós ideges nyugdíjas évekre. Letekerek a spanokkal dobálni, dumálunk, nézzük a kutyasétáltatókat, ők meg minket, hogy milyen lazák ezek a faterok."