17. rész - Szép búcsú 2019-től

A nehéz szezonkezdet után igazán szépre sikerült a búcsú ettől az esztendőtől. Két meggyőző hazai siker az újjáalakuló Olajbányásztól. A Pécs elleni siker egyik felelőse Darwin Davis volt, őt még arról a meccsről kérdeztem. TJ Price most még ugyan nem játszott, de azért arra kiváncsi voltam, hogy mik az első benyomásai. A Kecskemét elleni sikert pedig Szarvas Gábor elemzi, illetve tart egy rövid évértékelőt is. Minden podcast hallgatónak nagyon boldog új esztendőt!

Davis és Price angolul nyilatkoznak!

1:28  Darwin Davis

4:05  TJ Price

7:02  Szarvas Gábor

 

A két amerikai játékosunkkal készült beszélgetésben az alábbiak hangzottak el:

T-D: Darwin, ismét nagyon jól játszottál, de én a múlt heti, Pécs elleni első, meccsről kérdeznélek. Nagyon erős első félidőt produkáltál. Szarvas Gábor mondta, hogy szó szerint beestél az első edzésre. Visszatekintve a múlt heti mérkőzésre, milyen mentalitással léptél pályára és honnan jött ez a remek teljesítmény?

Darwin Davis: Őszintén szólva egyszerűen készen álltam végre játszani. Ez volt az első meccsem négy és fél hónap után. Vártam a jó lehetőségre, amit végre megkaptam. De az elmúlt négy hónapban edzettem, készültem arra, hogy azt csináljam, amiben a legjobb vagyok. Ez a kosárlabda, ez a munkám. Ahogy azt láttátok, az első félidőben nagyon sok energia felszabadult belőlem, ezt tudtam magammal hozni a parkettára. Minden meccset úgy akarok játszani, mintha az utolsó lenne.

T-D: Gondoltad, hogy ilyen jól fog sikerülni a bemutatkozásod?

D D: Mindenki, aki játszik, jó első meccset akar produkálni, jó benyomást akar tenni a klubra az első alkalommal. Igen, jól akartam teljesíteni és segíteni a csapaton.

T-D: Igen, elég jól sikerült, és sikerült megtalálni a közös hangot a közönséggel is. A tripláid után rendre kinéztél a közönségre. Ez a 22 pontos első félidő szerintem hosszú évek óta a legjobb bemutatkozás volt egy játékostól. A mai meccsed is elég jól sikerült. Két hete vagy a csapattal, mit gondolsz a csapatról, a stábról és a városról?

D D: Minden nagyon tetszik, a menedzsment, a csapattársak, mindenki örömmel fogadott mikor megérkeztem. Sokat segítettek, hogy gyorsan megfelelő formába kerüljek. Nagyon profin ment minden, nagyon élveztem. Ezen kívül úgy érzem, hogy ezzel a csapattal nagyon jó esélyünk van a bajnokság első három helyére oda érni. Különösen az utóbbi változások után, TJ még nem is játszott, ő egy igazi pontszerző, játszott korábban ebben a bajnokságban. Az emberek látják, mink van, így a második mérkőzés után, amin játszottam, én is látom, hogy mire vagyunk képesek és nagyon izgatott vagyok.

 

 

T-D: TJ, ma még nem játszottál, de már nagyjából egy hete együtt készülsz a csapattal. Mik az első benyomásaid?

TJ: Az első, ami feltűnt, hogy itt semmi sem könnyű, minden nagyon nehéz. Nagyon magas szinten megy minden. Az edzőnk egyáltalán nem viccel, ha csak beszél hozzánk, akkor is komoly magabiztosságot sugároz. Ez nagyon tetszik nekem. Ez kell ahhoz, hogy a végén bajnok legyél. A könnyű dolgokat nem szeretem. Itt minden nagyon nehéz, az edzések nehezek és magas intenzitásúak. Ezek a fő dolgok és nagyon tetszenek.

T-D: Tavaly Körmenden játszottál, aztán pedig Hong Kongban. Mi a legnagyobb különbség a két ország kosárlabdája között?

TJ: Magyarországon a kosárlabda igazi sport, Hong Kongban inkább a szórakoztatás a lényeg. Mint az USA-ban. Fontos a szórakoztatás, hogy a szurkolók sok kosarat lássanak, fontos a pontszerzés. Itt igazi kosárlabda van. Nagyon komoly kosárlabdát kell játszanod, nem lazsálhatsz el játékokat, minden egyes játékot okosan kell megjátszani, ez igazi kosárlabda.

T-D: Az egyik legjobb pontszerző voltál Körmenden. Mit gondolsz, mit nyújthatsz ennek a csapatnak? Mik lehetnek az erősségeid?

TJ: Most először is szeretném megtalálni a helyem. Azt mindenki tudja, hogy tudok pontot szerezni. De azért láthattátok, hogy sok minden mást is csináltam tavaly. Most először is szeretném megtalálni a helyem a csapatban, mert itt van például Andre, aki szintén jó pontszerző, és a többi játékosnak is már megvan a szerepe a csapatban. Már ritmusban vannak. Nekem most nem az a dolgom, hogy idejövök és pontot kell szerezzek, hanem meg kell találnom a helyem, hogy segíteni tudjak a társaimnak, és a csapatnak nyerni. Ha kell,a akkor persze, szerzek kosarakat, de most ez a legfontosabb, hogy beilleszkedjek és megtaláljam a szerepem.